Ahogy nőtt a koronavírusjárvány idején az online ügyintézések száma, úgy lett egyre csábító vadászterület a kiberbűnözők számára, akik egyre kifinomultabb módszerekkel próbálkoznak adathalászattal – írja a police.hu.
A rendőrsök szerint az is a bűnözőknek kedvez, hogy rengeteg felhasználó még mindig tapasztalatlan a digitális térben, emiatt nehezebben veszik észre a csalási kísérletek jeleit. A jelenség koránt sem csak a webshopokat és az online apróhirdetési oldalakat érinti, ugyanis az elmúlt év során a legnagyobb banki, IT és telekommunikációs szereplők mellett az energiaszolgáltatói és közműszolgáltatói szektorban is sok esetben tapasztaltak testre szabott adathalász kísérleteket.
A rendőrség összeszedte, mikor érdemes adathalászokra gyanakodni:
- Sürgető üzenetek: az adathalászok általában rendkívül sürgősnek állítják be az általuk kitalált ügyet.
- Gyanús feladó: például egy betűeltérés a valós névtől. Továbbá egyre gyakoribb, hogy valós vállalatok és futárcégek logóit is felhasználják az üzenetekben.
- Hibák: az adathalász e-mailekben/üzenetekben mostanra az elütési, helyesírási és a nyelvtani hibák helyett inkább a magyartalan megfogalmazások lettek az elterjedtebbek.
- Váratlan levél: a levél olyan előzményekre hivatkozik, amelyek emlékeink szerint nem történtek meg, vagy a feladótól nem szoktunk ilyen jellegű megkeresést kapni.
- Bizalmas információk kérése: például felhasználónevet, jelszót, bankkártya- vagy ügyféladatot kérnek az üzenetben, amelyek megadása a jogszabályok szerint csak megfelelő biztonsági körülmények között történhet.
- Visszautasíthatatlan ajánlat: az üzenet túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.
Érdemes az eszünkbe vésni azt az ökölszabályt, hogy lehetünk bármilyen tájékozottak és elővigyzatosak, mi is ugyanúgy a csalók áldozataivá vállhatunk egy fáradtabb napunkon. Éppen ezért érdemes a fenti pontok mentén feltenni magunknak a megfelelő kérdéseket minden esetben, amikor adatokat kellene beírnunk valahova a digitális térben.